MTA Alumni Program

A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjában az Akadémia előadói, köztük akár a mára kutatóvá érett diákok, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve hozzák közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, a felfedezés, a megismerni vágyás örömét.
A hét előadást felölelő programsorozatunk az Erkel Akadémia nevet viseli, mely jól összecseng gimnáziumunk és az Alumni program célkitűzéseivel: útvesztőkkel teli világunkban szeretnénk kapaszkodókat adni fiataljaink számára a tudomány segítségül hívásával, továbbá elősegíteni diákjaink pályaválasztását. Az Erkel Akadémián a tudomány-népszerűsítő előadások mellett lehetőség nyílik a kutatókkal folytatott aktív párbeszédre is, erősítve ezzel diákjaink kötődését szülőföldjükhöz, újabb lehetőséget teremtve a helyi szellemi, kulturális és közösségi élet gazdagítására.

Dr. Auer Ádám
A sikeres karrier titka

Az Erkel Ferenc Gimnázium ebben a tanévben az az MTA ALUMNI program keretein belül egykori sikeres tanítványait hívta meg, hogy eredményeikkel, karrierjükkel példát mutassanak a pályaválasztás előtt álló diákoknak. A rendezvénysorozat az Erkel Akadémia nevet viseli. Az egyik meghívott Dr. Auer Ádám jogász volt, akinek előadásán iskolánk számos tanulója részt vett. Az október 22-ei rendezvény címe Öt dolog, amit jogról felvételi előtt tudni érdemes.
Dr. Auer Ádám közvetlen stílusával, interaktív előadásmódjával magával ragadta a hallgatóságot. Fiatalos lendülete, humoros de elgondolkodtató ötletei mindenkinek tudtak újat mondani. Előadásának hangulata, tartalma minden jelenlévő számára emlékezetes élmény maradt.
Dr. Auer Ádám, A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának érdekes és hasznos prezentációjának végére azt éreztem, hogy én is szívesen tanulnék jogot az egyetemen.
Diáktársaimmal együtt jól éreztem magam ezen a rendezvényen és bízom benne, hogy az Erkel Akadémia következő meghívottjának előadásán is ott lehetek.

Marksteiner Míra 10.A          

 


Prof. Dr. Csapó Benő

 

Beszámoló Csapó Benő professzor úr előadásáról

2021. szeptember 30-án megrendezésre került intézményünkben Prof. Dr. Csapó Benő előadása Neveléstudományi kutatás és társadalmi fejlődés címmel a Középiskolai MTA Alumni Program keretében. Az eseményen részt vehettek egyaránt pedagógusok és tanulók is.
A prezentáció során betekinthettünk az oktatás számos aspektusába, többek között megtudhattuk, hogy bizonyos tanulmányi felméréseken hogyan szerepel hazánk, ezen felül pedig, hogy miként tudnánk fejlődni az oktatás területén. Tudomást szerezhettünk a különböző társadalomtudományok területeiről, jellegzetességeiről is.
Az előadás egy interaktív szegmenssel zárult, amely során a közönség edukációval kapcsolatos kérdéseire és problémáira az előadó válasszal és megoldással szolgált.

Kovács Dániel 10/A     


Dr. Dávidházi Péter
Előadás Arany János elfeledett vallomásáról

2021.11.19-én, pénteken, hatalmas tisztelettel fogadtuk iskolánkban Dr. Dávidházi Pétert, aki a Középiskolai MTA Alumni Program keretein belül egy rendkívül érdekes és tartalomdús előadásban részesítette az érdeklődőket.
A prezentáció az „Arany János elfeledett vallomásáról (Hogyan olvashatunk irodalomtörténész módjára?)” címet kapta, ami nagyrészt le is fedte az előadás tartalmát.
Elsősorban megismerhettünk pár információt Arany Jánosról, ugyanis az előadó elmondása szerint elengedhetetlen egy kevés háttértudás ahhoz, hogy mögöttes tartalmat tudjunk keresni a költő sorai között. Emellett lépésről-lépésre végigkövethettük egy példán keresztül azt a bonyolult és komplex folyamatot, melynek köszönhetően az előadónk felfedezett egy olyan információt, mely felett eddig a kutatók elsiklottak. Továbbá betekintést nyerhettünk az irodalomtörténészek világába, működésébe.
A bemutató végéhez közeledve munkájáról, pályájáról, az irodalomtörténészet szépségéről lehetett kérdezni Dr. Dávidházi Pétert, aki készségesen válaszolt a diákok felvetéséire.
Összességében, egy különleges előadásban lehetett részük, melynek meghallgatásával számos új információval gazdagodtunk.

Vígh Nóra      
Veres Csenge Anett     
11/A     


Prof. Dr. Nagy Zoltán
Lézerek a szemészetben

Az Erkel Akadémia Program keretein belül részt vehettünk Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt, az MTA doktorának, egyetemi tanárnak, a SOTE Szemészeti Klinikájának igazgatójának Lézerek a szemészetben című előadásán.
Az előadást azzal kezdte a Professzor Úr, hogy középiskolás éveit az Erkel Ferenc Gimnáziumban töltötte, és a pályaválasztás számára is sok kérdést vetett fel. Az orvosi pálya mellett felmerült az angol tanári, fordítói és közgazdászi pálya is. Végül az Orvostudományi Egyetemen kezdte a tanulmányait a sikeres felvételi vizsga után. Mai napig vallja, hogy örök tanulást igényel ez a pálya, és amellett, hogy sok nehézséggel találkozik egy orvos, a sok siker kompenzálja a mindennapi nehézségeket.A szemészet szakterületet egy szemész főrorvos hatására választotta.
Az előadás fő témája a szemészeti lézerek és működésük volt. A szemészet mindig is úttörő volt a lézereljárásban. Kronológiailag több jelentős fordulatot említett meg a Professzor Úr. Kezdve Platón írásától, aki felismerte a Nap káros hatását a szemre. Ugorva az időben, 1945-ben a Hirosima bombázása után számos szemészeti szövődményt ismertek fel az orvosok a pácienseknél.
Igazából a lézerkorszak kezdete az 1960-as évekre nyúlik vissza. Különböző lézerfajták jelentek meg a folyamatos fejlődés következtében, például a rubinlézer, az argonlézer és szén-dioxid lézer. A lézer szemészeti használatával a műtéti folyamatok és lehetőségek is változtak. Érdekességképp egy példán keresztül hallhattuk az 1985-ben megjelenő excimer lézer működését. Ezt a beavatkozást azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akik nem szeretnének szemüveget hordani, így rá lehet csiszolni a dioptriát a szaruhártya rétegére.
Magyarországon először 1992-ben végeztek ilyen kezelést. Egy másik nagy fordulópont 2008-ban volt, amikor megtörtént az első szemlencseműtét FEMTO lézerrel. A cukorbetegség egyik szövődményét, a zöldhályogot is lézeres eljárással, argonlézerrel kezelik. Erről a beavatkozásról egy videót is megtekinthettünk.
A Professzor Úr nem csak a szemészetben alkalmazott lézereljárásokat említette meg, hanem kitért a bőrgyógyászatban, urulógiában, kardiovaszkuláris sebészetben és a fogászatban alkalmazott lézeres lehetőségekre is. Egy zsákutcának tűnő szemészeti eljárásról is mesélt, ami a retinachip beültetése. Ez az implantáció egy nagyon komplikált beavatkozás, mivel szükséges hozzá fül-orr-gégész, szemész, plasztikai sebész, idegsebész és aneszteziológus is, illetve ez egy 6-8 órás műtét is lehet.
Az előadás végén a Professzor Úr említést tett a mobiltelefonok káros szemészeti veszélyeiről, ösztönzött minket, hogy több időt töltsünk a szabadban mobiltelefonok nélkül. Végül egy üzenettel zárta az előadását, hogy okosan kell mérlegelni a pályaválasztási lehetőségeket, és éljünk a kapott alkalmakkal, ha úgy gondoljuk, hogy az az életünkbe beilleszthető perspektíva.

Fodor Kata 11/C